banner_student_life

 

Az Erasmus egy olyan lehetőség külföldi tanulmányok végzésére, melyen keresztül a kiutazó hallgatók megismerhetik más országok oktaátis struktúráját, követelményeit, gyakorolhatják az idegen nyelvű társalgást és nem utolsó sorban új élettapasztalatokkal gazdagodhatnak, melyeket a későbbiekben az álláskeresés során is tudnak majd kamatoztatni.

A  Kar hallgatói – az egyetem többi tanulójához hasonlóan – a Központi Tanulmányi Hivatal külföldi részképzések aloldalán tájékozódhatnak a számukra érdekes úti célok közül. Szintén itt található meg a kari pontozási rendszer.

Kari Erasmus felelős: Dr. Bohács Gábor
E-mail: gabor.bohacs@logisztika.bme.hu
Telefon: +36-1-463-1111/5744

 


 

„Egy életre szóló élmény. Meghatározó, hogy mennyire kiszélesedik az ember látásmódja.” – ilyen és ehhez hasonló véleményeket kaptunk azoktól a hallgatóktól, akik részt vettek valamilyen külföldi tanulmányi programban.

„Annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz” – tartja a mondás. Azaz ha valaki magas szinten ismer egy nyelvet, akkor valószínűleg elsajátította az adott ország kultúráját, gondolkodásmódját, viselkedési szokásait, tehát egy teljesen új szemszögből képes vizsgálni a világot. Ez az egyik legfőbb oka annak, amiért érdemes körültekintően tájékozódni az egyetemen fellelhető rengeteg külföldi nyelvtanulási lehetőségről és csereprogramról. Másrészt manapság a hazai multi cégek nagy része megköveteli egy vagy akár több idegen nyelv ismeretét, használatát, így jó, ha az iskolapadban tanultak mellett akár külföldön, a mindennapok során is gyakoroljuk a nyelvet. Kedvcsinálónak álljon itt néhány kari hallgató esete, akik részt vettek valamelyik programban.

 

Szakdolgozat Barcelonában

Katona Géza 2010 őszi félévében a barcelonai Katalán Műszaki Egyetemen tanult az építő-, vízépítési és kikötői mérnöki karon, ugyanis kifejezetten közlekedésmérnök képzést nem talált. A kezdetekben nem kötött szoros barátságot az egyetemmel, ugyanis egyrészt elég kevés angol nyelven hallgatható tárgyat talált, másrészt az oktatók sem voltak segítőkészek. Hosszadalmas folyamat volt, amíg sikerült egyeztetni velük, hogy milyen nyelven tartják a számonkéréseket, valamint hogy milyen típusú házi feladatot adnak. Mivel a tantárgyak véglegesítésére nagyjá- ból két és fél hét állt a hallgatók rendelkezésére, így az elhúzódó egyeztetések miatt könnyen idő szűkében érezheti magát az ember. Érdemes tehát a tanulmányokkal kapcsolatos adminisztratív teendőket minél hamarabb elintézni.

erasmus-barcelonMivel Géza a szakdolgozatfélévét töltötte Spanyolországban, így a tárgyak beszámíttatásával nem kellett törődnie, de azt tanácsolta olvasóinknak, hogy aki be szeretné fogadtatni a tárgyait, mindenképpen egyeztessen az itthoni oktatókkal, mielőtt elutazna.

A legnagyobb kiadások általában a szállásra, étkezésre mennek el. Az ember igényétől függően akár több száz eurót is spórolhat. „Én 280 eurót kaptam havonta. Kint 300 euró alatt az ember csak egy pincében vagy hasonló helyen kap szobát. 300-350 között már rendes, de ablak nélküli helyiséget bérelhet, míg afelett már normális lakhatást találni. Itthonihoz hasonló kollégium nincs, általában egy-, ritkán kétágyas szobák vannak, és a legolcsóbb is négyszáz euró.” – mondta Géza.

Az élelmiszer gyakorlatilag annyiba kerül, mint itthon. Egy normál adag meleg étel kb. 4-7 euró között mozog, ezért hosszútávon jobban megéri, ha saját magára főz az ember. A szolgáltatások (múzeum, telefon, mozi, tömegközlekedés) többe kerülnek, mint Magyarországon.

„Azért ajánlanám, mert egy egyedülálló lehetőség, hogy egy másik országban éljünk, hogy tágabban gondolkodjunk, hogy megismerjük, mások hogyan állnak egy problémához.” – foglalta össze a kint töltött idő hasznosságát.

 

Hat hónap a Balti-tenger partján

Sztrinkó Marcell és ikertestvére, Sztrinkó Péter, 2012 őszi félévét töltötték külföldön, méghozzá a Baltikum két különböző országában. Az Erasmus program segítségével Marci Litvániába, míg Peti Észtországba utazott egy szemeszterre. Marci a fővárosban, a vilniusi műszaki egyetem gépészmérnöki karán hallgatott egy félévet. Annak ellenére, hogy a BME-n járműtechnika szakirányon tanult, csak általános gépész tárgyakat tudott felvenni, ám mivel az utolsó félévét töltötte kint erasmusosként, és az összes tárgya megvolt már, ezért nem is volt szüksége a tárgyakra. Az egyetemen egyébként közlekedésmérnöki kar is van, így nem csak gépészeknek érdemes a litván intézménybe jelentkezni.

erasmus-baltikumPeti Észtország fővárosában, a tallinni műszaki egyetemen végezte BSc-s tanulmányai utolsó félévét. Testvéréhez hasonlóan ő is általános gépész tárgyakat hallgatott (végeselemmódszer, minőségügy stb.) és a befogadtatással neki sem kellett bajlódnia, hiszem neki sem maradt már teljesítendő tárgya.

A két országban hasonlóak az életkörülmé- nyek. Tapasztalataik alapján havi 4-500 euróból meg lehet élni, úgy, hogy az ember kirándulni, szórakozni is tud az egyetem mellett. Kollégiumi férőhelyet 100-200 euróért kaptak. Kiemelték, hogy nagyon jó társaság alakult ki a kollégiumukban, több ott szerzett barátjukkal azóta is tartják a kapcsolatot, többen még Budapesten is meglátogatták őket. Mindketten nagyon jó választásnak tartják a balti országokat.

„Az Erasmus Student Network sok programot szervezett nekünk: városnézéseket, kultúresteket, bulikat. A kollégiumban is nagyon jó hangulat alakult ki, több szinten csak erasmusos hallgatók voltak, ami egyrészt előny, hiszen a multikulturális környezetben több országbeli ember mentalitását, gondolkodásmódját ismerhetjük meg, másrészt viszont hátrány, hogy kevésbé találkozik az ember a helyi lakosokkal. Nagy pozitívuma még a külföldön töltött félévnek, hogy az ember rá van kényszerítve, hogy idegen nyelvet használjon, ezért egy idő után sokkal nagyobb magabiztossággal szólal meg.”

„Ha lesz rá lehetőségünk, természetesen szívesen eltöltenénk még egy félévet Erasmuson, akár a szakmai gyakorlati programmal. Külföldön is szívesen dolgoznánk hosszabb-rövidebb ideig a lehetőségektől, élethelyzettől függően.” – osztották meg velünk.

 

Hero-STUDENTLIFE_Banner

Angliai szakmai gyakorlat

Vértesi András 2013 őszi félévében az Erasmus szakmai gyakorlati ösztöndíjjal töltött egy félévet Angliában, ahol egy projektfeladat keretein belül a szakdolgozatát is írta. Mivel nem egy külföldi egyetemen, hanem egy mélyépítő cégnél töltötte a félévet, így a kiutazását komolyabb szervezés előzte meg. A kezdetekben több ismert külföldi nagyvállalatnak is elküldte az önéletrajzát, de sehonnan nem válaszoltak neki, ezért egyik oktatójához fordult, aki segített neki kapcsolatot teremteni a céggel.

Az utazásban a kintiek segítették, miután megérkezett, egy szállodai éjszakát követően másnap ők vitték egyből a telephelyre, majd a szállásra, a Liverpool és Manchester között elhelyezkedő Southportba. A kiutazást követő első pár hétben megismerkedett a gyártási folyamatokkal, munkagépekkel, valamint munkavédelmi tanfolyamon is átesett, hogy beléphessen az építési területekre.

erasmus-angliaSzálláskereséssel külön nem kellett foglalkoznia, a cég saját szállásán néhány munkatársával lakott együtt, akik az étkezésben, szórakozási lehetőségekben is segítettek neki. Voltak közösen focimeccsen, az egyik skót kollégája pedig még a családjához is meghívta vendégségbe. Az Erasmus ösztöndíj mellett a cégtől is kapott némi juttatást a felmerülő költségeire, így szabadidejében nyugodtan szétnézhetett Liverpoolban, vagy megihatott egy-két sört a kollégáival. Az élelmiszerárak viszonylag magasak, András egy heti bőséges étkezést nagyjából 15-25 fontból tudott kihozni.

A félév során egy fékpad tervezését kapta feladatul. Az ottani konzulense nem adott túl sok segítséget; ha bármit kérdezett tőle, azt volt a válasz, hogy keresse meg az interneten, szervezzen találkozót a cégekkel, érdeklődjön tőlük.

„Szakmailag a legjobb választás egy ilyenre elmenni, mert az önéletrajzba bekerül a féléves tapasztalat. Ha megkérdezik, hogy miből írta az ember a diplomáját, akkor máris tud mondani az ember egy témát, ami külföldi vonatkozású.” – értékelte András.

Elég sokáig tanult angolul, középfokú nyelvvizsgája van, de mivel az egyetem alatt nem beszélt, így sokat felejtett, kopott volt a nyelvtudása. Amikor kiutazott, akkor nagyjából felét értette meg annak, amit neki mondtak, és körülbelül egyötödét annak, amit az angolok egymás között beszéltek. A félév végére már szinte mindent sikerült megértenie a helyiek beszélgetéséből is. Pár hét alatt a gondolkodása is átállt angolra.

 

A cikk eredetije a Közhír 78. évfolyamának 1. számában jelent meg “Hazamennék két hétre, aztán jönnék is vissza…” címen, szerzője Majkut László.

WP-Backgrounds Lite by InoPlugs Web Design and Juwelier Schönmann 1010 Wien