Felnőtt korba lépett a Kutatók Éjszakája, idén rendezték meg tizennyolcadszor a népszerű rendezvényt, amelyen Karunk ebben az évben is részt vett.
Porból lett…
A „Fémek 3D-s nyomtatása” című programon egy korszerű megmunkálási eljárás került bemutatásra. Az érdeklődők szemügyre vehették a porágyas lézersugaras fémnyomtatás gyártási folyamatát és magukat, a nyomtatott modelleket közelebbről is megvizsgálhatták, kézbe vehették.
Varga László Ferenc, a Lézeres és járműgyártás technológiák kutatócsoport doktorandusza elmondta, hogy sokan voltak kíváncsiak erre az eljárásra, köztük kisgyermekes anyukák is érkeztek az eseményre. Különösen a 3D-s fémnyomtatás alapanyagaként használt por keltette fel a látogatók figyelmét. Izgalommal figyelték, hogyan válik a por kézzelfogható eszközökké és sokan érdeklődtek afelől is, hogy a fémnyomtatott eszközök beültethetők-e az emberi testbe. Emellett az is érdekelte őket, hogy mennyivel előnyösebb ez az eljárás a hagyományos gyártással szemben.
Voltak olyanok is, akik komolyabban érdeklődtek a technológia iránt és megkérdezték, hogyan lehet ezen a területen elhelyezkedni. Varga Ferenc szerint a 3D-s fémnyomtatásban még rengeteg lehetőség rejlik, és a jövőben is fontos szerepet fog játszani. Arról is beszámolt, hogy ő hogyan került a 3D-s fémnyomtatás világába. MSc tanulmányainak végén éppen azon gondolkodott, hogy mi legyen a következő lépés, amikor a kutatócsoporthoz megérkezett a 3D-s nyomtató. Kezdetben polimerből készült darabokkal végeztek teszteket, amelyek célja az volt, hogy a nyomtatott tárgyak minél közelebb kerüljenek a csont tömegéhez, sűrűségéhez és mechanikai tulajdonságaihoz.
A technológiának ma már számos felhasználási területe van; a SpaceX traktor fúvókákat nyomtat és a Bugatti Veyron féknyergei is ezzel a technológiával készülnek, valamint az Airbus helikopteres divíziójában is használják. Ezzel a technológiával a Siemens gázturbinák lapátjainak nyomtatása, valamint aranyékszerek és óraházak készítése Amerikában szintén elterjedt. Az előadó egyszer saját fülhallgatóját is ezzel a technológiával javította meg.
A 3D-s fémnyomtatás oldtimerek és muzeális értékű járművek alkatrészpótlására is alkalmas. Varga Ferenc szerint a technológia nemcsak tömeget csökkent, hanem új területeket is meghódít, például a drónok gyártásában.
Ön vezet, vagy önvezet?
Dr. Aradi Szilárd, egyetemi docens az önvezető autók világát hozta közelebb a közönséghez, amelyre idén is sokan voltak kíváncsiak. A bemutató során egy autonóm parkolási rendszert demonstráltak egy kivetítőn, amely az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretein belül a HUN-REN SZTAKI-val együttműködésben készült. Mobiltelefon segítségével irányították az autót, amely először leparkolt, majd visszahívták. A közönség élőben láthatta a belső szenzorok működését és azt, hogyan érzékeli az autó a környezetét. Aradi Szilárd részletesen ismertette az autóban használt szoftvereket és szenzorokat, valamint beszélt az önvezető technológiák globális helyzetéről és a különböző gyártók fejlesztéseiről is.
Az este során szó esett a Tesla autóiról is, amelyek esetében továbbra is a vezetőé a teljes felelősség, még akkor is, ha magas szintű automatizálás jellemzi őket. Ezzel szemben a Google Waymo robottaxi szolgáltatása már sikeresen működik néhány amerikai nagyvárosban.
Európában is vannak előrelépések, különösen az autópályán használt önvezető rendszerek terén, ahol a felelősség részben már átruházható a rendszerre, mint például a Mercedes-Benz S osztály modelljeinél.
Ami a kamionokat illeti, telephelyeken, például a Knorr-Bremse tesztjei során, alacsony sebességgel már alkalmaznak önvezető rendszereket. Az autópályákon is egyszerűbb ez a megvalósítás, mivel a környezet kiszámítható, nincsenek szintbeli kereszteződések, de itt sokkal nagyobb sebességgel kell számolni.
Aradi Szilárd szerint abszolút van jövője az önvezető autóknak, „de az még nagyon messze van, hogy beülök egy autóba Budapesten a mélygarázsban és egy zsákfaluban, a nagymamánál kiszállok belőle úgy, hogy odáig teljesen önállóan vezetett el az autó”.