A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a NavigátorVilág magazin kiadójának közös szervezésében került megrendezésre június 12-én a BME A épületében az első AkkuLog konferencia. Az AkkuLog konferencia átfogó képet kívánt adni az akkumulátorok raktározásának és fuvarozásának aktuális kihívásairól, speciális szabályozásáról és szűk keresztmetszeteiről.
A konferencia résztvevőit Charaf Hassan köszöntötte, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, akit a Szenátus június 10-én választott meg a Műegyetem rektorjelöltjének, illetve Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja. Előadóként részt vett Németh Bálint egyetemi docens, a BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Laboratóriumának vezetője, aki a BME ITS Nonprofit Zrt. szakterületi vezetője is.
Charaf Hassan megnyitó beszédében elmondta, hogy a BME oktatói, kutatói a széles spektrumú tudományos és szakmai kompetenciáikkal készen állnak arra, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy Magyarország élen járjon az akkumulátoros technológiák hasznosításában, elterjedésében. Maga az IT szektor sem működne az akkumulátorok nélkül, akár a gépjárművekre, akár a telekommunikációs eszközökre gondolunk. Ezek az eszközök már az intelligenciáról szólnak, de a működtetésükhöz elengedhetetlenek az energiaforrások. Hangsúlyozta, hogy a BME mint innovatív és vállalkozó szellemű intézmény készen áll a partnerségre, az együttműködésre az állami, az ipari és gazdasági szereplőkkel, a sikeres, közös oktatási, kutatási projektekre.
Varga István köszöntőjében elmondta, hogy a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karához tartozik a közlekedés, a járművek és a logisztika, mely épp e konferencia témája. Az akkumulátorok veszélyei miatt kiemelten fontos a megelőzés, probléma esetén a gyors és hatékony intézkedés. Ehhez az infrastruktúra, a szabályozási háttér biztosítása mellett a szakemberek felkészültsége, képzése is kiemelt feladat. Az akkumulátoros járművek, eszközök további terjedésére minden szakterületnek fel kell készülni. A közlekedés területén az akkumulátorok egyrészt a járműveinkben, eszközeinkben erőforrásként, másrészt szállítandó termékként jelennek meg. Amennyiben a hazai akkumulátor- és autógyárak nagy volumenben fognak termelni, fel kell készülnünk e termékek szállítására, illetve a megfelelő felszereltségű raktárbázisokkal is rendelkezni kell. Mivel az akkumulátor veszélyes termék, ezért a folyamatokat és a technológiákat jól és biztonságosan kell kitalálnunk, felkészülve a balesetek megakadályozására is. Látnunk kell továbbá, hogy e témának a szakirodalma még hiányos, és a kész eljárások kidolgozása is a közeljövő feladata. A BME ehhez fel tudja ajánlani a tudását, a részletekre rálátó szakértőit, illetve a képzési, oktatói kapacitását is. Ez a konferencia is alkalmas arra, hogy a különböző szakterületek képviselői találkozzanak, és közösen megtalálják a biztonságos, szakszerű megoldásokhoz vezető utakat. Kiemelte, hogy a BME ITS Nonprofit Zrt. a konferenciák szervezése mellett a közös szakmai projektek kidolgozásában és megvalósításában is partner tud lenni.
Németh Bálint előadásában kifejtette, hogy a feszültség alatti munkavégzéssel kapcsolatos előírások, szabályok a szakembereknek nem jelentenek újdonságot, viszont a széleskörben elterjedő akkumulátorok miatt ezen szabályok ismerete és betartása kiterjesztendő többek között az akkugyárakra, logisztikai partnerekre, karbantartást, szervízelést végző telephelyekre, vagy akár a gyors ütemben növekvő számú töltőpontokra is. A villamos szakma, ezen belül az energetika erősen kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Három különböző feszültségszintet különböztetünk meg, melyeket külön szabályoznak a törvény, a technológia és a szabvány szintjein. Dolgozni pedig feszültség alatt, feszültség közelében, illetve feszültségmentesen lehetséges. Az akkumulátorokkal a feladatok előkerülhetnek a gyártás, a szállítmányozás, az üzemeltetés, a szervízelés és a hulladékkezelés kapcsán is. Bármely folyamat során előfordulhat a feszültség alatti munkavégzés, amit egy külön rendelet szabályoz. Tudnunk kell, hogy a szállítmányozás során mi történhet, és ilyenkor mit tehetünk, kinek és milyen végzettséggel van jogosultsága az elvégzendő tevékenységekhez – ezeket a hazai szabályozás megfelelően kezeli. Kiemelten fontos a hazai szabályok, előírások betartása mellett az érintett, jelen esetben a szállítmányozás területén tevékenykedő szakemberek felkészítése, informálása, oktatása a feszültség alatti munkavégzés témakörében. Elengedhetetlen az akkumulátorok gyártási és működési, ellenőrzési technológiáinak az ismerete is annak érdekében, hogy beavatkozás szükségessége esetén a munkatársak a biztonság maximális figyelembevételével tudjanak eljárni.
A számos szakterületet érintő előadás után a kerekasztal-beszélgetés résztvevői (Kovács Ákos, az EKOL Magyarország ügyvezetője; Barits László, a Waberer’s autóipari projektekért felelős értékesítési menedzsere; Bogdán Róbert, a Gartner ügyvezetője; Gonda Attila, a Gyurkamion cégvezetője; Katona László, az MMV vezérigazgatója; Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója; Zahalka Attila, a METRANS kereskedelmi igazgatója) az akkumulátorlogisztika szállítmányozói kihívásairól és a megoldásokról beszélgettek. Zárszóként a következő témákban összegezték a közeljövő feladatait:
- Az akkugyárak felfutása nagy lehetőséget jelent, és ezt ki kell használni.
- Az akkumulátorokkal kapcsolatos forgalomnövekedés és szállítási igény már most tapasztalható, ennek kiszolgálásához viszont szükséges az infrastruktúrák fejlesztése. Az akkumulátor veszélyes áru, ennek megfelelően már rövid távon fejleszteni kell a tervezett akkugyárak körül az infrastruktúrát, raktárbázist, vasúti hálózatot.
- A terület szabályozása érdekében törvényalkotás mindenképp szükséges. Az igények ismeretében az irányelvek, jövőkép meghatározása után akár határozott idejű akciótervekkel, szabályozásokkal kell kialakítani a működési környezetet.
- A szakmai szövetségek, illetve azok a fórumok is tevékenykednek már, ahol a szállítmányozói szakmacsoportok összeállíthatják javaslatainkat, ajánlásaikat a minisztériumok, a hatóságok felé.
- A partnerekkel, megrendelőkkel, felügyeleti szervekkel is ki kell alakítani a megfelelő fórumokat.
- A raktárakat, a szállító járműveket az előírásoknak, az elvárásoknak, a biztonsági szempontoknak megfelelően kell kialakítani. A katasztrófavédelem bevonásával az ingatlanfejlesztőkkel, biztosítókkal is szükséges egyeztetni.
- Határokon átívelő kapcsolatok kialakítása is célszerű szakmai szervezetekkel, partnerekkel.
- Kiemelten fontos az e szakterületen tevékenykedő vezetők munkatársak felkészítése, képzése, rendszeres továbbképzése.