100 éve, 1920 március 8-án vette át diplomáját a Műegyetemen Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő. A neves alkalom méltó megünnepléseként a BME vezetése úgy döntött, hogy tiszteletére a K épület 1/95-ös termét Pécsi Eszter rendezvényteremnek nevezik el. A teremavató napjának reggelén a KJK hallgatói virágcsokrokat helyeztek el a K épület előtt álló női szobrok lábánál, így emlékezve az első magyar mérnöknőre.
Az ünnepi eseményen Dr. Józsa János rektor is köszöntötte az egybegyűlteket, és példaként állította Pécsi Eszter életét a mai hallgatók elé. A rendezvényen Batalka Krisztina, a BME Levéltár vezetője mutatta be Pécsi Eszter izgalmas életútját, majd az ünnepelt mérnöknő szintén építész, statikus szakmérnök unokája mesélt emlékeiről és nagymamája családban és közösségben betöltött fontos szerepéről.
Pécsi Eszter életrajzából:
Pécsi Eszter 1898. március 8-án, Pollák Eszter néven született Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő, hétgyermekes családban. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban. Amikor a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. A diploma megszerzését követően a Guth és Gergely mérnökirodában helyezkedett el, ahol hamarosan már mint vezető tervező dolgozott 1930-ig. 1931-től férjével közös építész-vállalkozásba kezdtek, amely a negyvenes évek végéig működött. Fischer Józseffel (Fővárosi Közmunka Tanács elnöke) együtt tagja volt a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusának (CIAM). Elsősorban statikusként vált ismertté, az ő munkája volt például a margitszigeti fedett uszoda, a Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terve. 1949-ben lett a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájának munkatársa, ahol főmérnöki pozícióban is dolgozott. 1957-ben politikai okokból felmondtak neki, így disszidált, előbb Bécsben, majd 1958-tól New Yorkban dolgozott statikusként. Több épületen is együtt dolgozott Breuer Marcellel, később, már a Skidmor, Owing and Merrill iroda munkatársaként ő készítette a Hotel Americana és a Columbia Egyetem két toronyházának statikai terveit. Különleges alapozási módszert fejlesztett ki a Hudson folyó partján épülő toronyházakhoz, ezért 1965-ben „az év legjobb statikusa” lett. Férje sokadik kivándorlási kérelmét elfogadták, így 1964-ben követhette Esztert, aki 77 éves korában New York-ban hunyt el. Az első magyar építésznő hamvait családja hazaszállította és a Farkasréti Temetőben helyezte el.