Menu Close

Logisztikai nagylabor csarnokavatója a KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékén

Dr. Varga István dékán, Dr. Bóna Krisztián tanszékvezető

Bóna Krisztián tanszékvezető köszöntőjével kezdődött az új logisztikai csarnok ünnepélyes megnyitója 2022. február 24-én, a Műegyetem L épületében. A rendezvényen a tanszék és a kar munkatársai mellett az SSI Schäfer, a Linde és a Nokia képviselői is részt vettek és bemutatták azokat a berendezéseket, gépeket, és rendszereket, amelyeket a tanszékkel való együttműködés keretében bocsájtottak az oktatók és a hallgatók rendelkezésére.

„Több éves tervezési és kivitelezési munka eredménye a most átadott csarnok, amely nemcsak a tanszéki kutatásokat segíti, de a hallgatók oktatásában is jelentős szerepet fog betölteni. Ezt a csarnokot 1971-ben adták át, a szalag bizonyítékként a falon látható egy képkeretben, és ha a pandémia nem jön közbe, akkor pontosan 50 év telhetett volna el az új szalag átvágásáig. Egy évet késtünk, de ezt nem bánjuk, mivel az eredmény önmagáért beszél.” – monda Bóna Krisztián, az ALRT vezetője.

A tanszékvezetői köszöntő után az SSI Schäfer képviselője, Palasik Márton, a cég vezető szaktanácsadója vette át a szót, aki elmondta, három berendezés telepítésével támogatták az új csarnok megvalósítását: „Mindhárom tároló és kiszedő rendszert egy komplex anyagáramlási rendszer részeként használják majd a jövőben a logisztikai laborban, melyben egy komplex összeszerelési folyamatot fognak támogatni, továbbá számos rendszerszervezési, kiszedési- és anyagellátási stratégia, valamint automatizációs megoldás lesz tesztelhető a segítségükkel. Fontos szerepük lesz továbbá az alkalmazott szerkezeti elemek bemutatásában, a vezérlés, a hajtáslánc és az automatizációs megoldások demonstrálásában.”

Az egyik egy LOGIMAT rendszer, ami egy automata vertikális liftállvány, továbbá egy olyan tároló és komissiózó berendezés, mely alkalmassá teszi a rendszert az „áru az emberhez” elv megvalósítására. Ez egy ergonómiai szempontból ideális megoldás, mivel komissiózás során az operátor egyhelyben áll és az árucikkeket az automata a kigyűjtés során a gép kiszedő pozíciójához továbbítja. Az automata rendszer az árucikkeket komissiózó tálcákon tárolja, jellemzően tárolóládás, kézzel kezelhető árucikkek tárolására használható, mindemellett a legfejlettebb biztonságtechnikai berendezésekkel van felszerelve.

A másik egy automata rakodólapos gördíthető soros állványos tárolórendszer. Ennek segítségével kis helyen nagy mennyiségű áru tárolását lehet megvalósítani, mivel a sorok közötti kiszolgáló folyosók dinamikusan nyithatók és zárhatók a mindenkori ki- és betárolási igényeknek megfelelően ezzel biztosítva a helytakarékos tárolás realizálását. Az állványok kiszolgálását egy Jungheinrich ERC típusú targoncával lehet megvalósítani a legkülönfélébb logisztikai operációk modellezése érdekében. Az állványos tárolási rendszerrel továbbá a szerkezeti vizsgálatok támogatásán túl jövőbe mutató applikációk tesztelésére is mód nyílik, így például „táptalaja” lesz a drónokkal támogatott leltározási rendszerek vizsgálatának is.

A harmadik berendezés egy automatizált görgőspályás kiszolgáló anyagmozgató rendszerrel integrált pick-by-light rendszer, ami egy úgynevezett bizonylat nélküli, fényvezérléssel támogatott komissiózó rendszer, ami az emberi hibázás lehetőségét csökkenti a kiszedési feladatoknál, illetve a kiszedési teljesítmény növelésére képes, továbbá megvalósítható vele a 100%-ban papírmentes árukigyűjtés. A kiszedési feladatok vizuális irányítás mellett kijelzőkön jelennek meg a kiszedési egységek alatt. A kiszedési feladatok egy nyomógombbal nyugtázhatók, továbbá a kiszedés befejeztével pedig a görgős szállítópályára küldhetők az összekészített termékek.

Az ünnepélyes csarnokavatóra érkezett a Linde képviseletében Péterffy Gábor, aki bemutatta a vállalat által a tanszék részére felajánlott E14-es elektromos homlokvillás targoncát. „A berendezés a legkorszerűbb segédberendezésekkel van felszerelve a klasszikus targoncás operációk végrehajtásának támogatására. Segítségével a belső anyagmozgatási folyamatok megvalósításán túl valós környezetben tesztelhetővé válnak a tipikus anyagmozgatási manipulációk, kritikus helyzetek, valamint szemléltethető számos, anyagmozgató gépekben alkalmazott gépészeti rendszertechnikai megoldás.” – mondta a Linde intralogisztikai értékesítési vezetője.

A Nokia képviselője köszöntőjében bemutatta a laborban található 5G rendszert, amelynek kiépítésében a vállalat segédkezett. Az 5G technológia azét nélkülözhetetlen a logisztikai laborban, mert ezen keresztül lesznek képesek a laborban telepített eszközök egymással kommunikálni. Ez egy olyan stabil és megbízható hálózati platformot jelenthet, mely garantálja, hogy a modellezett komplex termelési / logisztikai rendszerek egyes komponensei folyamatos és gyors információs kapcsolatban lehessenek egymással. Így biztosíthatja a jövőben az 5G technológia, hogy a labor berendezései egy rendszerként legyenek képesek működni.

Az ünnepi beszédek elhangzása után a vállaltok képviselői, valamint a tanszék munkatársai mutatták be az érdeklődő meghívottaknak az új berendezések, valamint a tanszéki munkatársak által fejlesztett rendszerek működését.

Bohács Gábor tanszékvezető-helyettes egy Mushiny T5-1200-as AMR-t (automated mobile robot) mutatott be, ami lénygében egy önvezető mobil anyagmozgató berendezés, amely a padlón található QR kódok segítségével tájékozódik. Egy alacsony felépítésű gép, mely beközlekedik a mozgatandó egységek (jellemzően speciális platformok) alá, ezeket megemeli, majd elszállítja a megfelelő pozícióra a rajta található egységrakományokkal, vagy egyéb tárolóeszközökkel, melyeken a tárolási és/vagy kiszedési egységek találhatók. A rendszer kiválóan alkalmazható dinamikus komissiózó rendszerek kiszolgálására, klasszikus horizontálisan kiterjedt tárolóterek esetében, így megvalósítva a már fentebb is említett „áru az emberhez” elvet. Ezek az automatizált megoldások teljesen új megközelítésbe helyezik a komissiózó rendszerek működését, és abban az emberek szerepét. A technológia segítségével a logisztikai laborban akár ezeknek a komissiózási megoldásoknak a mintarendszereit is fel lehet építeni a jövőben.

Bóna Krisztián az ALRT-n kifejlesztett kétféle logisztikai dróntechnológiai megoldást mutatott be. Az egyik egy kereskedelmi forgalomban is kapható, de speciálisan vállalati alkalmazásokra kifejlesztett drón volt, amelyet dokumentumszállítási feladatokra tettek alkalmassá és teszteltek le valós körülmények között (nem mellesleg ez a kis szerkezet hozta meg a nemzeti színű szalagot az ünnepélyes szalagátvágás helyszínére). A másik egy, a tanszék által épített, speciálisan a beltéri logisztikai operációk megfigyelésére kifejlesztett drón volt, melynek segítségével dinamikus módon figyelhető meg az intralogisztikai operáció és gyűjthetők adatok a logisztikai rendszer működéséről. A drónoknak jövőben is komoly szerepe lesz a tanszéken, mivel a tanszék Logisztikai Dróntechnológiai Kutatócsoportja további fejlesztéseken dolgozik a fentebb bemutatott két területen.

A bemutatókat követően került sor a csarnok hivatalos felavatására, amely során a drón által beszállított nemzeti színű szalagot köszöntője után Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja, valamint Bóna Krisztián tanszékvezető vágták át. A szalag átvágása során jelenlegi logisztikai mérnök MSc-s hallgatók működtek közre: Galamb Emese és Pozsonyi Balázs tartották a szalagot. A rendezvény végén a bemutatott technológiákból kvízjátékot szerveztek a házigazdák, amelyen értékes nyeremények kerületek kiosztásra a legjobban teljesítő résztvevők között.