Budapesten az európai vasúti árufuvarozást forradalmasító technológia
Európai tesztkörútjának részeként 2023. szeptember 21-én először haladt keresztül Magyarországon digitális automata központi ütközővel (DAC) felszerelt vonat. A Rail Cargo Hungaria által szervezett programon Dr. Mándoki Péter, a KJK Vasúti Járművek és Járműrendszeranalízis Tanszékének vezetője érdeklődő hallgatókkal vett részt. Az eseményen a látogatók megismerhették az új technológiát, amely kiváltja a szerelvények összekapcsolásának jelenlegi manuális és költséges műveletét. A berendezések megtekintésére, kipróbálására is lehetőség nyílt, valamint az egyik legújabb villany-hibrid technológiára épülő mozdonyinnováció is bemutatásra került.
A tesztkörút hat európai országot ölel fel, a technológia véglegesítésének folyamatában a hazai tesztek eredményét is figyelembe veszik majd. A német DB Systemtechnik vállalat – amely a fejlesztés minden fázisában aktívan részt vett – koordinálja az európai tesztkörút eseményeit. A DAC egységes bevezetésének célja, hogy megteremtse az európai vasúti árufuvarozás automatizálásának és digitalizálásának előfeltételeit. Az ÖBB Rail Cargo Group (RCG) tagja a DAC tesztelésére hat európai vasútvállalat által alapított konzorciumnak (DAC4EU), amely koordinálja az új kapcsolókészülék fejlesztését és a megfelelő típus végső kiválasztását.
A technológia bevezetése 2028-ban kezdődhet
Jelenleg a teherkocsikat manuálisan kapcsolják össze egymással, a megfelelő illeszkedést vonatba sorozásukat követően a helyszínen, a kocsik mellett elhaladva ellenőrzik, valamint elvégzik a fékek vizsgálatát, amely időigényes és költséges, a munkavállalók számára fizikailag is megterhelő, ráadásul rendkívül veszélyes folyamat. Az Európai Unió DAC átállási programja szerint 2028-tól az új technológiával felszerelt kocsikat a digitális automata központi ütközőkkel kapcsolják majd össze, amelyek levegő-, áram- és adatkapcsolatot is biztosítanak. Mindez akár 450 ezer teherkocsit és 17 ezer mozdonyt érinthet az Európai Unióban. A DAC bevezetése erősíti az európai vasúti árufuvarozás versenyképességét azáltal, hogy lehetővé teszi az automatizálást a vonat közlekedése során, csökkenti a technológiai és tartózkodási időket, növeli a küldemények eljutási sebességét, kapacitásokat szabadít fel, támogatja további fuvarozási mennyiségek vasútra történő átterelését, valamint csökkenti a balesetek kockázatát.