A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének munkatársai, az SZTE kutatói és Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szakemberei közös kutatási eredményt publikáltak a Scientific Reports-ban, a Nature kiadó egyik rangos folyóiratában. A tanulmány az önvezető járművek utasainak váratlan helyzetekre adott fiziológiai reakcióit vizsgálta, és eredményei hozzájárulhatnak az autonóm közlekedés társadalmi elfogadásához. A tanulámány során elektroenkefalográfiás (EEG) méréseket, szemmozgáskövetést, fejmozdulat-elemzést és pislogási gyakoriság rögzítését végezték különböző váratlan közúti körülmények között, összehasonlítva a hagyományos és önvezető járművek esetét.
A kutatás szerint önvezető üzemmódban az utasok alacsonyabb affektivitási értékeket mutattak, ami a jármű mozgása feletti irányítás hiányával hozható összefüggésbe. A multifraktál-analízis azt is kimutatta, hogy váratlan események – mint a hirtelen akadályok – mindkét vezetési módban erős hatást gyakoroltak a szem- és fejmozdulatok mintázataira, jelezve a fokozódó vizuálisinformáció-igényt kritikus helyzetekben.
Továbbá, érdekes megfigyelés volt, hogy normál vezetési körülmények között az önvezető üzemmódban ritkábban pislogtak az utasok, jelezve a technológia újdonságából eredő fokozott figyelmet, míg váratlan eseményeknél mindkét üzemmódban csökkent a pislogási gyakoriság, ami a hasonló fiziológiai válaszokat tükrözi.
A kutatás különlegessége, hogy a műszaki tudományok és humán központú kutatási területek sikeres összekapcsolásával segíti a járműtechnológiai fejlesztések és a társadalmi, emberi aspektusok jobb megértését. A BME és az SZTE szakemberei, köztük Dr. Szalay Zsolt (BME Automated Drive, Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője) és Palatinus Zsolt (SZTE Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék vezetője), valamint más kutatók együttműködése lehetővé tette a komplex fiziológiai mérések és a járműtechnológia integrálását.
Dr. Szalay Zsolt így nyilatkozott az eredményekről: „Az autonóm közlekedés térnyeréséhez nem elegendő a technológiai innováció önmagában. Legalább olyan fontos megérteni, hogyan reagálnak az emberek erre az új technológiára, különösen váratlan helyzetekben. Ez a kutatás éppen azt bizonyítja, hogy a műszaki és humán tudományok együttműködése nélkülözhetetlen a jövő közlekedési rendszereinek sikeres fejlesztéséhez és társadalmi elfogadtatásához.”
A kutatás sikeres megvalósítása a ZalaZONE tesztpályának is köszönhető, amely biztonságos, kontrollált környezetet biztosított a kísérletekhez.