Dr. Varga István – dékán
Karunk egyedülálló oktatási kínálattal és tudományos sikerekkel rendelkezik a közlekedés területén, beleértve a járműveket, a közlekedést és a logisztikát. Célom, hogy olyan kari fejlesztési stratégiát alakítsunk ki és valósítsuk meg, amely tovább erősíti a hazai kiválóságunkat, és lehetőség szerint egyes területeken a tágabb régió és Európa élvonalába kerülhessünk. Egyik alapvető célom a kari tudományos teljesítményünk további növelése. Ez jelenti mind a publikációs teljesítmény javítását, mind a tudományos fokozatok számának növelését. A mindennapi munka során nagyobb mértékben szeretném kihasználni a korszerű infokommunikációs technikák adta lehetőségeket.
Dr. Török Ádám – tudományos és nemzetközi dékánhelyettes
A tudományos és nemzetközi dékánhelyettesi pozícióban végrehajtott tevékenységek akkor lehetnek hosszú távon sikeresek, ha a Kar minden szakterületét egyaránt segítve dolgozom. Fontosnak tartom, hogy az egyes tanszékek kedvező gyakorlatai átkerüljenek a többi szervezeti egységre is, hiszen a Kar egyes tanszékei, külön-külön csak korlátozottan lehetnek sikeresek tudományos és nemzetközi területen. A járműipar az ipar fejlődésének egyik kulcsszava, a közlekedés mind nemzetgazdasági mind EU szempontból igen fontos prioritás, a logisztika pedig egy kulcsfontosságú a különböző nemzetgazdasági és vállalati területeken megvalósított folyamatok fejlesztése szempontjából.
Dr. Mészáros Ferenc – oktatási dékánhelyettes
Megbízatásom alatt célom, hogy a megkapott stafétabotot zökkenőmentesen továbbvigyem, az oktató kollégák és a hallgatók további megelégedésére. Feladatvégzésemben nagyban kívánok támaszkodni a Karon eddig megszerzett tapasztalatokra, jó gyakorlatokra, korábbi hivatalvezetői és a tanulmányi bizottságban végzett munkámra, az oktató és az adminisztratív feladatot végző munkatársakra, valamint a Hallgatói Képviselet érintett felelőseire.
Dr. Mándoki Péter – gazdasági dékánhelyettes
A gazdasági dékánhelyettesi pozíció betöltésével fő feladatomként a Kar dékánjának munkáját kívánom segíteni, gazdasági feladatainak ellátásában. Fontosnak tartom a Kar finanszírozhatóságának folyamatos fenntartását. Ebben szakirányú végzettségem, tanszékemen folyamatosan végzett gazdasági feladataim, valamint egyéb megbízásokban szerzett tapasztalataim támogatnak. Szükségesnek látom a karon belüli információáramlás javítását is gazdasági területen.
Dr. Csiszár Csaba – kari minőségfejlesztési vezető
Célom a működési folyamatok támogatása és azok minőségének fejlesztése a résztvevők elégedettségének fokozása érdekében, a stratégiai célkitűzésekkel összhangban és a külső minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelően. A BME szervezeti egységeiben dolgozók, a hallgatók és a külső partnerek együttműködése akkor vezet eredményekre, ha a feladatok, a döntéshozatal, a felelősségek és azok támogatásának, értékelésének módja egyértelműen definiált és azokkal a résztvevők egyetértenek és/vagy elfogadják. A célok kitűzése, továbbá a működés és a célok elérésének ciklikus ellenőrzése indikátorok bevezetésével és szabályozott infomációkezeléssel érhető el, melynek fontos eleme az átláthatóság és a nyilvánosság. A minőségfejlesztési tevékenységemet ezen alapelvek mentén tervezem végezni.
A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánjai
![](/wp-content/uploads/2020/01/Turanyi_Istvan-150.jpg)
Dr. Turányi István
- 1952–1955 a KME igazgatója
- 1955–1957 a Közlekedési Üzemmérnöki Kar dékánja
- 1967–1973 a Közlekedésmérnöki Kar dékánja
Dr. Turányi István diplomáját a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg 1934-ben. 1935–46-ig a MÁV-nál mérnöki, osztálymérnöki beosztásban dolgozott. 1946-53 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban műszaki főtanácsos, csoportvezető, főosztályvezető-helyettes. 1953-ban nevezték ki egyetemi tanárnak a szolnoki Közlekedési és Műszaki Egyetemre, egyúttal megbízták a Közlekedésüzemi Tanszék megszervezésével és vezetésével, valamint az egykaros egyetem dékáni teendőinek ellátásával. 1960–63 között az ÉKME oktatási rektorhelyettese, majd 1967–73 között újból, a most már a BME-hez tartozó Közlekedésmérnöki Kar dékánja volt. 1960-ban védte meg kandidátusi, majd 1964-ben akadémiai doktori értekezését. Tagja, majd elnöke volt az MTA Közlekedéstudományi Bizottságának és a Munkavédelmi Albizottságának.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Kadas_Kalman-150.jpg)
Dr. Kádas Kálmán
- 1957–1964 a Közlekedési Üzemmérnöki Kar dékánja
Elemi iskoláit Kisorosziban végezte, majd a váci Piarista Gimnáziumban érettségizett 1926-ban, osztályfőnöke Öveges József volt. A Budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet 1931-ben, közgazdasági mérnöki oklevelet 1932-ben, közgazdasági doktori oklevelet 1936-ban szerzett, majd 1961-ben kandidátus, 1974-ben a műszaki tudományok doktora lett. 1933–1948-ig a Műegyetemen Heller Farkas mellett tanársegéd, majd 1936-tól adjunktus, 1943–1948-ig egyetemi magántanár volt. 1938–1949-ig a Központi Statisztikai Hivatal ipargazdasági szakértője. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium főmérnöke, osztályvezetője, majd főosztályvezető-helyettese is volt. 1955–1976-ig a BME Közlekedésgazdaságtani tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a BME 1956-os forradalmi bizottságának tagja. 1957–1964-ig a Közlekedésmérnöki Kar dékánja, 1967–1970-ig a BME rektorhelyettese.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Silbersdorff_Laszlo-150.jpg)
Dr. Silbersdorff László
- 1964–1967 a Közlekedési Üzemmérnöki Kar dékánja
Elemi- és középiskoláit Tata-Tóvárosban és Veszprémben végezte, a Veszprémi Gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg 1924-ben. Diplomaszerzése után a Műszaki Mechanika Tanszékre került tanársegédként. 1932–34-ben a MÁVAG Diósgyőri Újgyárában dolgozott, majd a Pestszentlőrinci Ipartelepen volt osztályvezető. 1952-ig ipari irányítószerveknél dolgozott, majd a Gazdasági Akadémián folytatta pályafutását. 1953-ban lett a Mechanika Tanszék docense és a tanszék vezetője. 1963-ban védte meg kandidátusi értekezését, és még ebben az évben kinevezték egyetemi tanárnak.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Orosz_Jozsef-150.jpg)
Dr. Orosz József
- 1973–1979 a Közlekedésmérnöki Kar dékánja
Elemi iskoláit Körömben végezte, majd Miskolcon, a Deák Ferenc Kereskedelmi Középiskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1956-ban fejezte be a Moszkvai Közlekedési Egyetemen, ahol közlekedésmérnöki oklevelet kapott. Kandidátusi fokozatát és műszaki doktorátusát 1962-ben szerezte meg.
1953-ban került a Közlekedésüzemi Tanszékre, ahol előbb adjunktus, majd egyetemi docensi, és 1969-től egyetemi tanári beosztásban dolgozott, 1974-től 1987-ig volt a tanszék vezetője. Szakmai területe a közlekedéstechnológia, valamint a közlekedési folyamatok elemzési-tervezési módszerei. Tagja, majd 1962–63 között titkára volt az MTA Közlekedéstudományi Bizottságának. 1980–90-ig a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke, elnökségi tagja.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Levai_Zoltan-150.jpg)
Dr. Lévai Zoltán
- 1979–1985 a Közlekedésmérnöki Kar dékánja
Elemi és középiskoláit Kisújszálláson végezte, a Kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett 1947-ben. 1952-ben a BME Hadmérnöki Karán gépészmérnöki oklevelet szerzett páncélos és gépjármű szakon. 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett a Leningrádi Politechnikai Intézetben. 1958-ban Svájcban dolgozott szakértőként, majd az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet főmérnöke lett. 1960-ban az ÉKME műszaki doktorává avatják és tanszékvezető docensként megszervezi a Gépjárművek Tanszéket. 1962–63-ban a kar dékánhelyettese, 1963–67-ig az egyetem rektorhelyettese volt. 1966-ban megszerezte a műszaki tudományok doktora fokozatot és egyetemi tanárrá nevezték ki. 1967–68-ban egy évet tölt az Egyesült Államokban Ford ösztöndíjjal.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Michelberger_Pal-150.jpg)
Dr. Michelberger Pál
- 1985–1990 a Közlekedésmérnöki Kar dékánja
1948-ban érettségizett a budapesti Szent László Gimnáziumban, majd felvették a BME Hadmérnöki Karára ahol 1952-ben szerzett diplomát. Ezt követően tanársegéd, majd 1955-ben adjunktus, 1963-tól egyetemi docens. Az oktatás mellett 1957-ben az Ikarus buszgyártó vállalat tervezőmérnöke, majd 1963-ban főkonstruktőre lett. 1960-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi értekezését, 1970-ben az akadémiai doktori értekezését. 1968-ban a BME Közlekedésmérnöki Kar Mechanika Tanszékén lett egyetemi tanár, később tanszékvezető, 1968-71 között a kar dékánhelyettese. 1968–1994-ig az Ikarus tudományos tanácsadója, majd az igazgatótanács tagja, az MTA Mechanikai-, Közlekedéstudományi- és a Gépszerkezettani Bizottságának is tagja, utóbbinak 1985–1993 között elnöke is. 1985-ben a kar dékánjává, majd 1990-ben a Budapesti Műszaki Egyetem rektorává választották.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Zobory_Istvan-150.jpg)
Dr. Zobory István
- 1990–1997 a Közlekedésmérnöki Kar dékánja
Általános- és középiskoláit Budapesten végezte, 1962-ben érettségizett a Madách Imre Gimnáziumban. 1967-ben közlekedésmérnöki oklevelet szerezett az ÉKME-n, majd a Ganz-MÁVAG-ban tervezőmérnökként dolgozott. Az ELTE esti matematikai tagozatán 1974 szerzett oklevelet, 1976-ban műszaki doktor, 1981-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a műszaki tudomány doktora címet szerzett. 1973-tól a BME Vasúti Járművek Tanszékén dolgozott, ahol 1986-tól 2009-ig tanszékvezető. 1989-től a Közlekedésmérnöki Kar dékánhelyettese, majd 1990-ben dékánja lett. 2001–2014-ig a Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok Doktori Iskola vezetője, az MTA Gépszerkezettani-, és a Közlekedéstudományi Bizottság tagja.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Kovesne_dr_Gilicze_Eva-150.jpg)
Kövesné Dr. Gilicze Éva
- 1997–2005 a Közlekedésmérnöki Kar dékánja
1965-ben szerzett közlekedésmérnöki oklevelet az ÉKME-n, majd 1968-ban mérnök-tanári diplomát a BME-n, ekkortól tanársegéd, majd tudományos munkatárs, egyetemi docens és egyetemi tanár a Közlekedésüzemi Tanszéken. 1969-ben műszaki doktor, 1997-ben az MTA Doktora címet szerzett. 1980–1986 között a kar oktatási dékánhelyettese, majd a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézet igazgató helyettese. 1994-től egyetemi tanár. 1992 és 2007 között vezette a Közlekedésüzemi Tanszéket, eközben 1993–1997-ig ismét oktatási dékánhelyettes, majd 1997–2005-ig dékán. 2001-től a Baross Gábor Doktori Iskola vezetője és törzstagja. Az MTA Közlekedéstudományi Bizottságának elnöke 2009–2011-ig.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Kulcsar_Bela-150.jpg)
Dr. Kulcsár Béla
- 2005–2012 a Közlekedésmérnöki Kar dékánja
1967-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, ahol utána tanársegédként dolgozott. Ezt követően a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola munkatársa adjunktusi, főiskolai docensi, majd főiskolai tanári beosztásban, ahol 1983–1993-ig tanszékvezető és 1985–1991-ig a főiskola főigazgatója. 1973-ban védte meg egyetemi doktori értekezését, majd 1983-ban kandidátusi értekezését. 1993-ban került a BME Építő- és Anyagmozgató Gépek Tanszékére, mint oktató, majd egyetemi tanár és a tanszék vezetője. 1997–2005-ig dékánhelyettes, majd a Kar dékánja
![](/wp-content/uploads/2020/01/Varga_Istvan-150.jpg)
Dr. Varga István
- 2012–2019 a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja
- 2021– a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja
Okleveles közlekedésmérnöki diplomáját 1998-ban szerezte meg a BME Közlekedésmérnöki Karán, Phd doktori fokozatát 2007-ben kapta meg. 2020-ban habilitált és védte meg az MTA Doktora címét. 1997-től az MTA SZTAKI, Rendszer-, és Irányításelméleti Kutató Laboratórium munkatársa, tudományos munkatárs, főmunkatárs, majd tanácsadó beosztásban. A Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésautomatikai Tanszékén 2006-tól egyetemi adjunktus, később egyetemi docens. 2010-ben a „BME kutatóegyetemi program”, JKL területének vezetője, majd gazdasági dékánhelyettes és dékán. Az MTA nem akadémikus közgyűlési képviselője, tagja az MTA Közlekedéstudományi Bizottságának, és az IEEE Intelligent Transportation System szekciónak.
![](/wp-content/uploads/2020/01/Mandoki_Peter-150.jpg)
Dr. Mándoki Péter
- 2019–2021 a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja
Mérnöki oklevelét 1994-ben szerezte meg a BME Közlekedésmérnöki Karán. Ezt követően a Közlekedésüzemi Tanszékén helyezkedett el tanársegédként, majd adjunktusként és 2011-től egyetemi docensként. 1997-ben a Drezdai Műszaki Egyetem német nyelven „Europäisches Diplom” oklevelet kapott, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdasági diplomát szerzett. Phd doktori fokozatát 2005-ben szerezte. 2012–2019 között a kar gazdasági dékánhelyettese, majd a kar dékánja, emellett 2021-től a Vasúti Járművek és Járműrendszeranalízis Tanszék vezetője.