Ódor Máté a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar közlekedésmérnöki szakának frissen végzett hallgatója. Tanulmányait mesterképzésen folytatja, szintén a Közlekkaron. Két évig volt a Mentor Gárda tagja, és ez idő alatt két dolgot figyelt meg: azok a hallgatók fogják jó eséllyel befejezni az egyetemet, akik nem adják fel a legelején, valamint a diplomát egyedül is meg lehet szerezni, de sokkal könnyebb közösségben, társakkal.
Miért pont a Műegyetemet és a Közlekkart választottad?
Sokáig nem volt egyértelmű az irány, hogy merre induljak el, viszont a gimnázium utolsó éveiben elkezdett érdekelni a közlekedés, mint rendszer, és az ezzel kapcsolatos tervezési és üzemeltetési megoldások. Körbenéztem, hogy hol lehet a közlekedéssel mérnöki szinten foglalkozni, és két lehetőségre szűkült a kör; a győri egyetemre és a BME Közlekedésmérnöki képzése. A döntő fordulat az Educatio Kiállításon jött el, ahol is a BME standjánál egy tapasztalt hallgató hosszan mesélt arról, hogy miért érdemes a Műegyetemet választani. Mivel esztergomi vagyok, nekem az elhelyezkedés szempontjából is előnyös volt.
A Műegyetemről az embernek egyből az jut az eszébe, hogy nagyon nehéz. Te erről mit gondolsz?
Azt gondolom, hogy akármennyire is komolyan vesszük a gimnáziumot, az ember itt, az egyetemen tanul meg tanulni. Minél hamarabb elsajátítjuk ezt a képességet, annál könnyebben le tudjuk küzdeni a felmerülő akadályokat.
A másik gondolatom ezzel kapcsolatban az, hogy az egyetemet egyedül is el lehet végezni, társakkal azonban sokkal könnyebb. Ez alatt nem azt értem, hogy az ember nem tudja felfogni a tananyagot, csak előfordulhat, hogy valamelyik évfolyamtársának vagy barátjának egy adott tárgy jobban megy.
Szerintem, ha valaki időre elvégzi a BME-t, annak utána már nem lesz olyan akadály a szakmai életében, amit ne tudna leküzdeni. Tapasztalatból beszélek, amikor azt mondom, hogy a kitartás a legfontosabb, ugyanis két évig a Mentor Gárda tagjaként tevékenykedtem. Ez idő alatt közel húsz főből álló tanköröm volt, és a gólyák visszajelzései alapján is ez a leglényegesebb. Ha az első évben kitartanak, nagy eséllyel meg fogják tudni szerezni a diplomát.
Másrészt fontos még, hogy elsőévesként ne az lebegjen a hallgató szeme előtt, hogy én ezt a BSc-t megcsinálom, ha törik, ha szakad, hanem rövidtávú célokat kell kitűzni, és örülni annak, ha sikerült egy nehéz zárthelyi.
Ami a te tanulmányaidat illeti, most fejezted be az alapképzést, sikeres záróvizsgát tettél januárban. Hogyan tovább?
Azt tervezem, hogy folytatom a mesterképzést a Karon közlekedésmérnök szakon, és több mint valószínű, hogy a közéleti szerepvállalást sem hagynám abba.
Mesélnél egy kicsit bővebben a Karon zajló közösségi életről?
A közösségi életnek köszönhetően rengeteg lehetőség van arra, hogy barátokat szerezzünk, kapcsolatokat építsünk akár a bizottságokon keresztül, akár egyéb programokon. Ezek az alkalmak az újonnan idekerülőknek is biztosítják, hogy a lehető legkönnyebben be tudjanak lépni a közösségi élet kellős középébe. Az első és legkézenfekvőbb esemény a Gólyatábor, amelyen érdemes részt venni, hiszen már itt kialakulhatnak szorosabb barátságok.
Az egyetemi évek alatt a ZH-val terhelt heteken kívül szinte minden héten zajlanak kisebb-nagyobb programok, legyenek ezek filmvetítések a kollégiumban vagy az „Ismerd meg városod” elnevezésű események, rendkívül széles a választék a közösségi élet szempontjából. A kötetlen kikapcsolódáson kívül számos szakmai töltettel rendelkező rendezvény is megtalálható a Karon. Erre az egyik legjobb példa a Szakmai Nap, amit a Közlekedésmérnöki Szakkollégium szervez minden évben, tavasszal.
Olvasd el interjúnkat Kovács Dórával, a Hallgatói Képviselet alelnökével és Simkovics Zekővel, a Közlekedésmérnöki Szakkollégium elnökével!