Kovács Dóra
a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar logisztikai mérnök szakos hallgatója, aki az alapképzés után úgy döntött, hogy folytatja tanulmányait mesterképzésen. Ebben a döntésében fontos szerepet játszott a kari közösség is. Szerinte mindenkinek előnyére válik, ha az egyetemi évek alatt csatlakozik a BME-n megtalálható számtalan hallgatói csoportok egyikéhez.
Vissza tudsz rá emlékezni, hogy mikor fogalmazódott meg benned, hogy a BME-re szeretnél járni logisztikai mérnöki szakra?
A gimnáziumi évek alatt hamar megfogalmazódott bennem, hogy mi az, amivel nem szeretnék foglalkozni és hogy milyen vonalon szeretnék elindulni, ugyanis a matematikát szerettem és jól is ment. Tizenegyedikes koromban még a közgáz érdekelt, de egy évvel később úgy döntöttem, hogy a mérnöki pálya lesz az én utam. A felvi.hu-n jobban utánaolvastam a különböző mérnökképzéseknek és a logisztikai mérnöki rögtön megfogott. Már kiskoromban is szerettem rendezgetni, szervezni a dolgokat, majd általános- és középiskolában is többször segítettem különböző osztályprogramok megszervezését.
A Műegyetemről volt előismereted?
Azt tudtam, hogy ez egy kemény egyetem, és komolyan veszik a munkaerőpiacon. A családban többen is itt végeztek, de persze azóta sokat változott az egyetem. Így, hogy már ide járok, én is azt gondolom, hogy nem könnyű. Azonban ha az emberben van kitartás, és látja maga előtt a célt, tudja, hogy szakmailag mit szeretne elérni, esetleg még körül is veszik őt olyan emberek, akik segítenek neki, akkor nem lesz akadály a diploma megszerzése.
A Continentalnál vagy gyakorlaton. Mesélnél erről?
Ahhoz, hogy diplomát szerezzünk, hat hetes szakmai gyakorlat szükséges. Olyan helyet kerestem, ami nem csak erre a hat hétre szól, illetve ahol később akár el is tudnék helyezkedni. Szerencsére már a felvételi interjún megvolt a kapcsolódási pont a főnökömmel, amikor kiderült, hogy ő is a Közlekkaron végzett. Nagyon élvezem a munkát, a saját feladatkörömön kívül lehetőségem van más projektekbe is bekapcsolódni. Emellett, ami hallgatóként az egyik legfontosabb, a lehető legrugalmasabban kezelik a munkaidőt, így a tanulás-munka-magánélet egyensúlya nem borul fel.
Már most komoly feladatokat bíznak rád. Nem csábító, hogy az MSc helyett azonnal munkába állj? Miért döntöttél úgy, hogy mégis folytatod a tanulmányaidat a Közlekkaron logisztikai mérnök mesterképzésen?
Mint ahogy már említettem, nem könnyű a képzés, mégsem bántam meg, hogy idejöttem, ha visszamehetnék az időbe, akkor sem választanék mást. Nagyon szeretek ide járni, bár ebben nagy szerepet játszik a közösségi élet is. Ami a mesterképzést illeti, bevallom, voltak fenntartásaim. Így, hogy fél éve dolgozom a Continentálnál, nagyon kényelmes lenne ezt ebben a mederben folytatni. Az ősz folyamán egyik szaktársammal együtt írtunk egy TDK dolgozatot és nagy húzóerő volt, hogy ő is úgy döntött, szintén marad a logisztikai mérnök mesterképzésre. Tudom, hogy nagyon precíz a munkájára, a továbbiakban is tudunk majd együtt tanulni. Másrészt engem a logisztikában főleg a tervezés érdekel, és ezt csak mesterképzésen tanítják. Egyébként nagyon iparfüggő, hogy az alapdiploma elég-e az adott szakterülethez. Az biztos, hogy raktártervezést vagy üzemtervezést nem lehet csak az iparban megtanulni. Rengeteg olyan háttérismeretre van szükség, amit előtte alaposan el kell sajátítani mesterképzésen, hogy később tervező mérnök lehessen az ember.
A sok tanulás mellett a közösségi életből is aktívan kiveszed a részed, a Hallgatói Képviseletben alelnöki pozíciót töltesz be. Hogyan fér bele mindez az életedbe?
A Közlekkar az egyik legkisebb kar a BME-n, és emiatt nagyon családias a légkör. Nem mondom, hogy mindenki ismer mindenkit, de ha részt vettél a Gólyatáborban, már ismered az évfolyamod felét. A (Baross Gábor) Kollégium pedig egy újabb életközösség. Íratlan szabály, hogy mindenki köszön mindenkinek, függetlenül attól, hogy valóban ismerjük-e egymást, és már ez önmagában kialakít egy kellemes közeget. Amikor idekerültem, tudtam, hogy a közösség hasznos tagja szeretnék lenni, és nem szeretnék egész nap a koliszobában ülni és tanulni. Így jelentkeztem először a Hallgatói Irodába irodai asszisztensnek. Később a Rendezvényszervező Bizottsághoz is csatlakoztam, jelenleg pedig másfél éve vagyok a Hallgatói Képviseletben, mint Közéleti felelős, emellett fél éve alelnöki pozíciót is betöltök. Mindenkinek szívből ajánlom, hogy csatlakozzon valamilyen hallgatói csoporthoz, legyen az öntevékeny kör, szakkollégium vagy bizottság, mert számtalan előnnyel jár. Többek között sokkal egyszerűbb így barátságokat kialakítani. Előnye még, hogy észrevétlenül fejlesztünk különböző készségeket, amiket ma sokan „soft skill”-eknek neveznek. Megtanulunk csapatban dolgozni, beosztani az időnket vagy éppen emberek előtt prezentálni. Ha valaki érzi magában az affinitást, körvezető vagy bizottságvezetőként is ki tudja próbálni magát, ezzel fejlesztve a vezetői készségeket. Ezeket a cégek, későbbi munkáltatóink is szeretik.
Olvasd el interjúnkat Ódor Mátéval, a Mentor Gárda korábbi tagjával és Simkovics Zekővel, a Közlekedésmérnöki Szakkollégium elnökével!