Hollywood titkos fegyvere: Budapest
Mi a közös a Magyar Televízió régi székházában, a Gellért Szállóban, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara Baross Gábor Kollégiumának dísztermében és a Duna-parti Bálnában? Mindegyik hazai helyszín egy Oscar-díjas vagy arra jelölt mozifilmben tűnt fel. Varsics Péter filmrendező analóg fotóin most új életre kelnek ezek az ikonikus helyszínek.
Főszerepben: Budapest
Fővárosunk, akárcsak a legjobb színészek, bámulatos átalakulásokra képes. Változatos építészetének köszönhetően könnyen lehet Párizs, Berlin vagy akár Buenos Aires egy-egy filmjelenetben. Budapest az utóbbi évtizedekben kedvelt forgatási helyszínné vált, fővárosunk számos olyan szuperprodukciónak adott helyet, amely egészen az Oscarig menetelt. Ezek közül gyűjtöttünk most össze néhányat, és mutatjuk be őket különleges, analóg felvételek segítségével.
Szegény párák
A Dűne alkotóihoz hasonlóan Jórgosz Lánthimosz 2023-as filmjének a stábja is megfordult az Origo Filmstúdióban. A feminista, kifordított Frankenstein-történet látványvilága szándékoltan fantasztikus hatást kelt (a rendező a harmincas évek amerikai filmjeinek vizualitását szerette volna megidézni). Ez nemcsak a főszereplő, Bella (Emma Stone) utazásainak szimbolikus jellegét hangsúlyozza, de az egész alkotást elemeli a realitás talajáról, mintha különös víziót látna a néző. Ennek ellenére valós helyszíneket is felismerhetünk a történetben, például a Műegyetem Baross Gábor Kollégiumának dísztermét, de az egyetem könyvtárában, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, illetve Fóton (a Szeplőtelen Fogantatás-templom altemplomában és a Károlyi-kastély kertjében) is forgattak. Sőt a Szárnyas fejvadász folytatásához hasonlóan ebben a filmben is megjelenik a volt MTV-székház. A legkülönfélébb képi megoldásokban tobzódó opust tizenegy kategóriában jelölték az idei Oscar-versenyre, ebből négy szobrocskát hozott el. Mihalek Zsuzsát, a film berendezőjét is díjazták, akivel itt beszélgettünk. Kerti Gézával, a projekt művészeti vezetőjével készített interjúnk itt olvasható.
„A nyers időtlenség Budapest egyik fő szépsége”
Ezt már a cikkben szereplő képeket készítő Varsics Péter rendező mondja, aki munkájából adódóan számos olyan helyszínen megfordult már, ahol nagy hollywoodi produkciók forogtak.
– A képekkel azt szerettem volna megmutatni, hogy ezek a helyszínek látvány/berendezés és nagy világítási konstrukciók nélkül is hordoznak már valamiféle filmszerűt, „cinematikusságot”. Nem újra akartam kreálni az egyes filmek hangulatát, hanem arra voltam kíváncsi, hogy önmaguk hétköznapiságában, az én szememen keresztül mit mesélnek ezek a budapesti lokációk. Mindezt pedig szigorúan filmes nyersanyagra fotózva, hogy ezen helyszínek nyers időtlenségét is megragadjuk, amit amúgy Budapest egyik fő szépségének tartok. Kisfilmre és középformátumra egyaránt fotóztam, hogy a helyszínek különböző erényeit, szögeit és mélységeit is kihasználhassam. A klasszikus Kodak nyersanyag mellett kísérleti mozifilmre és kifordított „redscale” filmre is fotóztam. Utóbbival egy vöröses-narancsos monokróm képi világot igyekeztem megteremteni, amely rímel egyes mozifilmek stilizált fényelési megoldásaival.