Dróntechnológiai kutatás-fejlesztési együttműködésről állapodott meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a MouldTech System Kft. Az együttműködési megállapodást ünnepélyes keretek között írták alá az egyetemek rektorai, a Műegyetem kancellárja, valamint az ipari partner ügyvezetői a Műegyetemen, 2022. június 27-én.

A két felsőoktatási intézmény, valamint a zalaegerszegi székhelyű, dróntechnológiai kutatásokban élenjáró vállalat együttműködésének célja, hogy bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi szintű drón-ökoszisztéma működésébe, és a már megvalósult fejlesztések szellemi és anyagi tőkéjét egyesítve hozzájáruljanak az iparág elméleti és gyakorlati ismeretanyagának bővüléséhez.

Az Oktatói-kutatói kategóriában első helyezést ért el a KJK oktatója, a Repüléstudományi és Hajózási Tanszék adjunktusa, Sziroczák Dávid az “E-VTOL repülőgépek alkalmazása a sürgősségi ellátásban Magyarországon” című cikkével a BME, a Pro Progressio Alapítvány, valamint az Élet és Tudomány folyóirat közös szervezésében meghirdetett pályázaton.

Szívből gratulálunk a kimagasló eredményhez!

A Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös cikkpályázatának ünnepélyes díjátadója 2022. június 20-án, 15:30-17:00-tól a Műegyetemi Oktatói Klubban (Műegyetem rkp. 3. BME K épület I. 97.) kerül megrendezésre.

További információ:

https://www.bme.hu/node/9640

https://www.bme.hu/hirek/20220608/Ismeretterjeszto_palyazati_cikkek_iroit_dijaztak_a_Muegyetemen

Lezárult a 2017-ben indult, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében megvalósul „Tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztése autonóm jármű irányítási technológiák területén” elnevezésű EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00001 projekt. Projektünk az EFOP-3.6.3-VEKOP-16 – „Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása” című konstrukció keretében került támogatásra 2017. június 1. – 2022. május 31. közötti időszakban és a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A programban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem fogott össze, hogy növelje az autonóm járműirányítás területén a kutatói létszámot az utánpótlás biztosításával, ösztönözze a nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitást, fejlessze a konzorciumi partnerek tehetségsegítő programjait, amelyek az arra érdemes hallgatóknak lehetőséget és anyagi hátteret biztosítanak a tudományos fejlődésre, valamint hogy elősegítse a konzorciumi partnerek fokozottabb bekapcsolódását az Európai Felsőoktatási Térségbe.

Az elemi részecskéktől a világűrig címmel nyílt kiállítás a BME újonnan átadott látogatóközpontjában. A tárlat május 30-tól ingyenesen látogatható az egyetem K épületében.

„A BME hazai és nemzetközi viszonylatban is vezető felsőoktatási intézményként több mint két évszázada otthona azoknak a mérnököknek, közgazdászoknak, természettudósoknak, akik kutatásaikkal és találmányaikkal szakmai áttöréseket érnek el, valamint munkájukkal és szakértelmükkel napról napra hozzájárulnak a rendkívüli megoldásokat kívánó jövő formálásához. A BME Látogatóközpontban olyan kiállítást hoztunk létre, amelynek megtekintése a műegyetemi szakok iránt érdeklődő középiskolások, a külföldi vendégeink és a volt hallgatóink számára is élményt nyújt” – mutatta be a nem mindennapi tárlatot Czigány Tibor, a Műegyetem rektora.

A Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék K+F kapcsolatainak köszönhetően a Közlekedésbiztonság  tantárgy keretén belül 19 hallgatónak volt lehetősége tesztelni Európa egyik legfejlettebb és legmodernebb vezetéstechnikai központjában (a Drivingcamp Hungary – vezetéstechnikai és rendezvényközpontban) a vezetési képességeiket. A hallgatóknak egy Mercedes B osztályú gépkocsival kellett megoldaniuk nagysebességű pályaszakaszon szlalom, jávorszarvas és vészfékezés feladatokat.

PhD hallgatóink (Krizsik Nóra, Homonnai Péter és Szabó Zsombor) felszenzorozták a járművet és a hallgatókat is. Mérést végeztek, melynek célja annak megállapítása volt, hogy milyen hatást gyakorol a vezetési képességekre a megkülönböztető jelzés (rendőrségi sziréna) alkalmazása. A mérések során olyan adatokat rögzítettek, mint a centrális és perifériás reakcióidő, járműdinamikai jellemzők, OBD adatok, dinamikus reakcióidő és a hallgatók pulzusa.